Egy kis ragadozó nagy karrierje

A görény a csúcsra tör 

2006. szeptember 17. 09:41
Utolsó módosítás: 2006. szeptember 17. 12:42

Évtizede a görény szó hallatán a nagytöbbségnek valami randa dolog jutott az eszébe. Mára viszont a kis prémes ragadozó betört a legnépszerűbb házikedvencek közé. Lassan formálódik körülötte egy iparág, ahogy az korábban a kutyákkal és a macskákkal már megtörtént.

A görények a menyétfélék (Mustela) családjába tartoznak, körülbelül 60 fajuk él Ausztrália kivételével minden lakott kontinensen. Sok közülük védett, s egy faj, az amerikai feketelábú görény pedig a kihalás szélére jutott. Ma alig több mint 200 példány él belőle, így a világ ötödik legveszélyeztetettebb faja. Pandából például tizenhatszor több van, mint belőle.

Egy kis görénytörténelem

Barna, Közép-Európa legszebb vadászgörénye. Harapnak rá © Fejes Imre

A nálunk is honos, s mind szívesebben tartott vadászgörény mellesleg valóságos történelmi lény, hiszen az első hivatkozások már a Bibliában megtalálhatók. Mózes harmadik könyvében olvasható (11.29), hogy a földön csúszó-mászó állatok között pedig ezek legyenek tisztátalanok: a görény, az egér és a gyík az ő nemével. A írás megemlíti a görényt, trayf-ként, azaz olyan állatként, amely a zsidók számára tiltott étel volt. De a vadászgörényről Arisztotelész is megemlékezik az állattartás című könyvében, ugyanis a görénytartás (mivel macskák még nem terjedtek el Európában) fontos volt a háztartásokban, ugyanis ezek az állatok feleltek a rágcsálók elpusztításáért a ház körül.

Titus Livius is sokat ír róluk. S a faj latin neve is azokat az időket idézi. A Mustela Putorius Furo (ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tolvajok tolvaja) a testtömegének akár a hússzorosát is képes elcipeli (ami neki megtetszik, azt ma is viszi a golyóstolltól a tollpárnáig). De a vadászgörény megnevezés is ókori eredetű. Karthágóban a gazdák panaszkodtak az adószedőknek, hogy nem képesek teljesíteni a kötelezettségeiket, mert az üreginyulak túlságosan megdézsmálják a szőlőket, illetve annyi járatot fúrnak, amibe a szőlőtőkék belepusztulnak. Erre a nagytanács segítséget kért a polgároktól, s egy Zama városából származó görénytenyésztő (a neve nem maradt fenn) vállalkozott megfékezni az üregi nyulak pusztítását. A görény ezután nagy becsbe került az egész mediterráneumban. A római légiók például mindenhová magukkal cipelték őket, s üreginyúlra vadásztak velük, mert annak húsa közkedvelt csemege volt akkoriban. Nem csoda, ha a pun háborúkban a legértékesebb zsákmányok között szerepelnek a nemes állatként számon tartott görények, amelyet közkatona nem is tarthatott.

A XV. Századtól Németországban majd Morvaországban tenyésztik, ahonnan nem adtak el sokáig csak hímeket, hogy ne rontsák az üzletet. Angliában például csak az tarthatott görényt, aki vaskos adót fizetett utána. Viktória angol királynő pedig annyira kedvelte őket, hogy csak a hozzá látogató államfőket ajándékozta meg e kis ragadozókkal. Ha már a brit királyi ház került szóba érdemes megemlékezni róla, hogy Károly herceg és Diana hercegnő esküvőjének közvetítését csak úgy tudták előkészíteni a királyi palotákban, hogy a sok-sok kilométernyi kábeleket a legkisebb résekbe is bebújni képes görényekkel húzatták be a helyükre több hetes munkával, s így a kábeldzsungel rejtve maradt az ünnepség résztvevői és a nagyközönség előtt.

Vadállat és ragadozó       

A háziasított görény ennek ellenére vadállat és ragadozó. Pár hónap alatt visszavadul, ha nem foglalkoznak vele, hiába is éltek a felmenői hosszú-hosszú ideje emberi környezetben.

Barna, a legszebb magyar görény gazdájával, Fejes Imrével. A magyarok még nem díjazzák a pedigrét. © Fejes Imre

Magyarországon 15 éve még elképzelhetetlen volt a vadászgörény lakásban tartása, 10 éve még csak a rajongók foglalkoztak ezzel, ma viszont az egyik legdivatosabb házikedvenccé vált – mondja Fejes Imre görénytartó, aki az eddigi legnagyobb Magyarországon rendezett találkozó, az I. Közép-Európai Vadászgörény Fesztivál és Kiállítás legjelentősebb díjait begyűjtötte állataival. Fejes, aki 18 éve kezdett foglalkozni ezzel a fajjal úgy véli, hogy vadászgörény népszerűsége annak köszönhető, hogy a nyestfélék a természetben lassan a védelemre szoruló állatok közé kerültek. Kivéve a görényeket, amelyek elég szaporák voltak ahhoz, hogy fennmaradjon a populációjuk, s ez a szaporaság a tenyésztésüket is lehetővé tette. Ráadásul elég szépek és kedvesek hozzá, hogy belopják magukat az emberek szívébe. (A görény a hiedelmekkel szemben nem büdös, a bűzmirigyét (ilyen mellesleg, még ha kevésbé hatékony is, a kutyának és a macskának is van) csak végső esetben, sarokba szorítva használja. Inkább a vadállatokra jellemző szőrmeillatuk, az ivarérett hímeknek pedig eseteként enyhe pézsma szaguk van.)

A görényt ráadásul nagyüzemi körülmények között is tenyésztették a prémjéért. Egy-egy alomban 12-14 kölyök is volt, amelyek egyforma színezetű és nagyságú prémet adtak. Ezeket felhizlalták 2,5-3 kilósra, majd a gereznájukért 3 hónapos korukban levágták őket. Ezek a prémgörények elsősorban Finnországból importált hímállatok leszármazottai voltak, amelyek vérvonala mind a mai napig újra és újra felbukkan a magyar tenyészetekben. Ezeket a telepeket – ahol görényléptékkel mérve gigantikus 3,0-3,2 kilós példányok is voltak – 1990-ben számolták fel végleg.

A valódi vadászgörények kisebb testűek, s kevesebb, 3-6 „fiókát” (kölyköt) hoznak a világra. A nőstények 50-60 dekásak, a hímek 70-90 dekásak lehet. A kis méretre azért van szükség, hogy a patkányok, hörcsögök, üreginyulak járataiba gond nélkül be tudjanak jutni.

A jó vadászgörényekről a laikusok azt hihetnék, hogy rossz a kondíciójuk vagy éheznek. De a külső látvány csalóka. Ezek az állatok többnyire kiváló kondícióban vannak, speciális élelmet kapnak, s mint egy sportolónak nekik sem szabad megengedni, hogy elhízzanak. Egy túltáplált, ellustult görénnyel ugyanis nem lehet vadászni. A vadászatnál a nőstényeket helyezik előtérbe, mert fürgébbek, gyorsabbak, rámenősebbek. A görény harapásának ereje majdnem a kutyáéval ér fel, azzal a különbséggel, hogy ez az erő a görényeknél egy fél gyufafejnyi területre összpontosul, azaz a több száz kilós kifejtett nyomás meglehetősen pusztító energiává alakul a fogak hegyén.

A menyétfélékre jellemző az úgynevezett szájzár, így a görényre is. Ez különösen akkor jelenik meg, ha egy olyan állattal veszi fel a harcot, amelyet veszélyesnek érez magára. Így, ha azt egyszer elkapta, akkor addig nem engedi el, ösztönösen szorítja, amíg az életnek a legcsekélyebb jelét is érzékeli benne. Például egy 60 dekás görény elmar egy 2,5 kilós pézsmapatkányt, amelynek 2,5 centis fogai vannak, tudja, ha elengedné ellenfelét, akkor a következő harapás a számára lehetne halálos. És ezt az esélyt nem adja meg.

Görény a lakásban: nem gyereknek való       

Nóci a leggyorsabb magyar görény. A ketrecben van a nagyobb üzlet © Fejes Imre

A görénytartás 1995 körül robbant az Egyesült Államokban, ahol már több mint 11 millió háziasított vadászgörényt tartanak a háztartásokba, s ezzel a kutya és macska után ezek az állatot a harmadik helyet szerezték meg a házikedvencek rangsorában. Innen terjedt át pár évvel később Európába, s 2000 körül divatként megjelent Magyarországon is.

Magyarországon 15-20 ezer körül lehet a számuk magánembereknél, más becslések szerint ennek a dupláját is elérheti a háznál lévő görények száma. A bizonytalanságot az okozza, hogy egy ideig kisállat-kereskedésben is lehetett árusítani őket. Mostanra sikerült elérni, hogy ennek a gyakorlatnak véget vessenek, ugyanis a hónapokig napi foglalkozás nélkül tartott görények visszavadulnak, elveszítik az ember iránt érzett empátiájukat, s alkalmatlanná válnak a háziállat szerepére. Kezelhetetlen, harapós állatokká válnak, s a megzabolázásuk szakértők számára is nehéz feladat.

Ráadásul sokan nekiálltak tenyészteni abban a hiszemben, hogy ez milyen remek üzlet. Pedig tucatnyi görény gondozása rettenetesen sok munkával jár, mert ezek az állatok igénylik, hogy foglalkozzanak velük (napi 2-3 órát), illetve a gyors anyagcseréjük miatt ketreceiket reggel és este ki kell tisztítani. Emellett nincs megfelelő szakirodalom, amelyből a tartásról könnyen tájékozódni lehetne. Sőt megfelelő, hozzáértő állatorvos is alig van, s így a betegségeiket sem képesek jól kezelni.

Ez addig volt jó bolt, amíg vadászati célokra tenyésztették őket, s a vágóhidakról olcsón meg lehetett venni a táplálékát. Minőségi húst kell nekik venni. Jó minőségű macskatáp is megfelel, 25-30 százalék felett legyen. De nem ehetnek sertéshúst, marhahúst is csak főzve. A görény a természetben nem vadászik marhára. De szeretik a gyümölcsöket (a citrusfélék kivételével szinte mindent megesznek), a hámozott és kimagozott dinnyéért és uborkáért megőrülnek. A szoktatáshoz például kiváló, ha banánt kap a ketrecen kívül, méghozzá a gazdája apró darabokban adogatja neki kézből a gyümölcsöt.

Megveszik és kirakják      

Pimpa a legszebb ifjú. Egyre nő a népszerűség © Fejes Imre

Budapesten is egyre több állatot raknak ki az utcára. Esténként (lévén éjszakai állat) egyre többször látni görényt az utcán szaladgálni. Ennek az az oka, hogy megveszik őket kicsi korukban, de nem számítanak rá, hogy az állat ivaréretté válva különféle nem várt gondokat okozhat. Főleg a hímek agresszívebbé válnak, a nőstények pedig a téli időszakban, ha túl meleg helyen vannak tüzelni kezdenek. Az ivartalanítás drága műtétjét ritkán vállalják, így azt hívén, hogy ez magoldás, pároztatják őket, amiből akár tucatnyi állatka is a világra jöhet, a gondoskodás újabb terheit zúdítva a gazdára. Ennek jobb esetben az a vége, hogy a görények menhelyre, más esetben az utcára kerülnek. Az utcai görények igyekeznek megélni, a jelek szerint nem is sikertelenül, s lehet, hogy más állatokhoz hasonlóan képesek lesznek meghódítani a városi élőhelyet is.

A görény 8-10 ezer forint körül megvásárolható, s Magyarországon a szélesebb közönséget tekintve nincs is igény a minőségi állatokra. Csak egy kedves, mókás játszótársat akarnak, s nem látják a különbséget a jó várvonalú vagy a keverék példányok között – mondja Fejes Imre. Nyugat-Európában egy kézhez szoktatott, jó vérvonalú állat értéke több száz euró. A bajnokok kölykeit nem is adják el, mert inkább gyűjtői szemlélet uralkodik, semmint az üzleti-tenyésztői megfontolások. A vadászatra használt állatok helyzete más. Azok többe kerülnek, hiszen a feladatuk nagyon világos. Így elsősorban a megfelelő, már bizonyított vérvonalakból származó egyedeket keresik, s ez a szűkösebb kínálat magasabb, 50 ezer forint feletti árat eredményez. A betanított állatok megvásárlása még többe kerülhet, hiszen a görényeknek legfeljebb a fele alkalmas vadászatra.

Schwartzenegger és az egyesületi élet          

Zulejka a legszebb bézs görény. Lányos báj © Fejes Imre

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy nincs bejelentési, nyilvántartási kötelezettség. Így az állomány nagyságáról nincsenek pontos adatok. Egyes becslések szerint 15-20 ezer mások szerint 40-50 ezer vadászgörény is élhet hobbiállatként (További információk például itt találhatók!). Az Egyesült Államokban Kalifornia és Hawaii kivételével mindenütt engedélyezett a tartása. Kaliforniában például Arnold Schwartzenegger kormányzó engedélye hiányzik, de ő valamilyen lobbicsoport nyomásának engedve, nem volt hajlandó aláírni a szükséges rendeletet. Annak ellenére, hogy az Ovizsaruban ő maga is játszott már együtt görényekkel. Ettől még van klubjuk a kaliforniai görénytartóknak. Nyugat-Európában főleg Franciaországban, Olaszországban, Németországban és az északi országokban népszerű. Ezekben az országokban sok görényklub működik.

Magyarországon az egyesületi élet még formálódóban van a fővárosban és vidéken egyaránt – mondja Ferenc Krisztina a vadászgörények egyik ismert hazai szószólója. Ahhoz, hogy erősebb érdekképviseletet lehessen kialakítani, a nagyobb tenyésztők összefogására lenn szükség. De ma még azon is vita van, hogy ki az igazi tenyésztő. Ebben a törzskönyvezés, s az állatok azonosító chippel való ellátása tehet rendet, amelyet mind két ismert budapesti társaság végez (Magyar Vadászgörény Klub és a Görke Egyesület), s egy idő után kialakulhat egyfajta értékrend a tenyésztők között. Ehhez persze le kellene írni a fajta standardokat. A társasági jelleg mellett többek között ezért szerveznek rendszeresen kiállításokat és versenyeket. Ma nemzetközi szinten leginkább az igen szigorú angol bírókat fogadják el, s hívják meg az idehaza rendezett nemzetközi versenyekre is.

Bár egyre inkább formálódik a görényesek nemzetközi mozgalma is, egyetlen elfogadott nagy nemzetközi szervezet sem létezik még. A putoriusok hirtelen felívelt karrierjének rövid másfél évtizede úgy látszik még nem volt elég a tenyésztők és tartók globális szervezetbe tömörüléséhez.

A legnagyobb összefogó erőt a kiállításokon való megjelenés mellett az állatmentés jelenti. A könyökként megvásárolt vadászgörényeknek fele, vagy akár 60 százaléka is a menhelyeken vagy rosszabb esetben az utcán végezheti. Ezért ezeket igyekeznek összegyűjteni és befogadó gazdákhoz eljuttatni. Folyamatosan százas nagyságrendben várnak állatok az elhelyezésre.

Az igazi vadászat

Ki akar itt verekedni? Bence,egy kemény legény © Fejes Imre

A görénnyel lehet vadászni hörcsögre, üreginyúlra, de igazi haszna a patkányirtásban van. A vegyszerezés elmaradása miatt vidéken nagyon elszaporodtak a rágcsálók, különösen a házi- és a vándorpatkányok. Ráadásul e rágcsálók egyre inkább immúnissá válnak a kemikáliákra, illetve megtanulják, hogy elkerüljék a mérgeket. Ha valamelyik állat a méregtől megbetegszik, ezt az ismeretet képes átadni a társainak (alighanem azzal, hogy megjelöli a mérgező ételt), ilyen abból a kolóniából már nem esznek meg többet az állatok. Ezeknek a leghatékonyabb irtási módja ezért a görénnyel való vadászat. Szakértőnk (aki inkognitójának megőrzését kérte) úgy véli, hogy a módszer mára a piacon meglehetősen ismertté vált, s nincs olyan biogazda, aki ne ismerné a görényes vadászatot.

És erre jó okuk van. A patkányok ugyanis megtámadják a bárányokat, sőt a felnőtt juhokat is zaklatják, százszámra ragadják el a naposcsibéket és kacsákat, sőt a hízott sertések vastag szalonnás érzéketlen testrészeibe valósággal belefúrják magukat. De a vályogházak falába fúrt járatokkal az épületek stabilitását is képesek veszélyeztetni a patkányok, azaz nem csak a gazdák, hanem a fedelüket védő emberek is kénytelenek igénybe venni a patkányirtók szolgáltatásait.

A vadászathoz egy-két tucatnyi görényre és néhány jól képzett kutyára, főleg foxterrierre van szükség. A görények és a kutyák jól együtt működnek, s képesek kipusztítatni a teljes patkánypopulációt. Természetesen egy helyre többször is vissza kell térni a 100 százalékos eredmény érdekében.

A görényt az ellenálló képessége teszi alkalmassá erre a munkára. Jól bírja a harapásokat, s kevésbé betegszik bele a fertőzésekbe, mint más menyétfélék. Emellett jól tanítható, s visszatér a gazdájához. Ami azért fontos, mert egy betanított állat komoly értéket képvisel a ráfordított munka miatt. Szakértőnk szerint a kereslet olyan nagy a szolgáltatás iránt, hogy a vadászgörények képesek jól eltartani egy családot.

A magyar állomány egyébként igen jónak mondható. Nem csak azért, mert egyes vélemények szerint faj legszebb vadon élő képviselői éppen a Kárpát-medencében találhatóak, hanem mert az itteni vérvonalakból származó egyedek nagyon hatékonyan dolgoznak. A Szicíliából vagy Angliából származó állatok semmivel sem bizonyultak jobb vadásznak a helyieknél.

A szolgáltatási árak elsősorban a megbízás nagyságától függenek. Egy családi házat már 15-20 ezer forintér megszabadítanak a rágcsálóktól. De egy tehenészeti telep, egy hagyományos, zsupp- vagy nádfedeles nagy birkahodály, vagy sertéstelep rágcsálóktól való mentesítése akár kétszázezer forintba is belekerülhet.

Ezek az árak igen méltányosak, hiszen a görény bevadászása hónapokig tart. De aztán mindig visszajön több száz méter távolságból is a gazdájához a nevére, síp- vagy füttyjelre, vagy egy olyan hangra, amit megismert. Ilyenkor mindig szüksége van egy kis jutalomra. A hímekkel egyébként azért vadásznak kevésbé a kisebb rágcsálókra, mert felfalják a zsákmányt, s ha jóllaktak hajlamosak ott helyben, akár 1-2 méterrel a föld alatt egy járatban elaludni. Ilyenkor vagy ki kell ásni őket, vagy kitenni a szállítóládát, s időnként visszatérni, hogy méltóztatott-e a hazaszállításra előállni.

A görény nagyon intelligens állat, nagy sok dolog megtanítható vele, de nagyon független. Ha valami felkeltette az érdeklődését, akkor először azt vizsgálja meg, s nem érdekli, hogy mit szeretne a gazdája. Aztán persze visszajön, de az öntörvényűsége miatt sohasem lehet úgy kezelni, mint egy kutyát. A legjobb vadászok a negyedvad görények, amelyeknek valamelyik nagyszülője igazi természetben élő szabad állat volt. Ezekkel időnként pároztatják a fogságban élő állatokat a vérfrissítés és a beltenyésztés magakadályozása miatt. Az ilyen frissítésből származó utódok okosabb, izmosabb és erősebbek, s az agytérfogatuk durván 40 százalékkal nagyobb, mint a hosszú ideje tenyésztésben lévő egyedek leszármazottainak.

Görényfelszerelés és kereskedelem

A kereskedelem felívelése azt mutatja, hogy a görények népszerűsége egyre nő. Pandzarisz Sándor a Panzi-Pet díszállat nagykereskedés ügyvezetője szerint tíz éve a görénytartásnak még semmi jelét nem tapasztalták. Mára viszont ez az állat kilépett az egzotikumok birodalmából, s ha nem is tömegesen, de vásárolják a tartásukhoz szükséges felszereléseket: ketreceket, görényhámot, függőágyakat, tápokat, stb. A forgalom évente 5-10 százalékkal nő, s a kiskereskedelem igen jelentős részét adó nagyáruházakban működő, nagy alapterületű állatkereskedésekben valószínű még jelentősebb felfutás tapasztalható. Ezt részben a külföldről érkező divathullám magyarázza, részben pedig az, hogy a madárinfluenzától való félelem miatt az emberek érdeklődése a madarak felől az emlősökre, többek között a vadászgörényre terelődött.

A cikket megtalálod eredetiben itt.